A bécsi fekete (Schwarze Wiener)

Viedenský divokosfarbený Viedenský modrý

A bécsi fekete eredete

A bécsi fekete nyúl a bécsi szürke és az alaszka keresztezésének eredménye. A nemesítésében részt vevő egyes német tenyésztők a bécsi kék és a fehér óriás fajtát is használták.
A nagyközönség először 1925-ben, a nagy lipcsei nyúlkiállításon találkozhatott a fajtával, amely hat év elteltével komoly elismerést szerzett a német kiállításon. A bécsi fekete a múlt század 60-as éveiig kis egyedszámú, ritka fajnak számított, azóta azonban ismét egyre többen tenyésztik.
A tenyésztők körében kevésbé elterjedt a bécsi kéknél, és az alaszka is komoly konkurenciát jelent számára. Ez a színváltozat nem szerepel a kiválasztott fajták (bécsi kék és bécsi fehér) között.


Külleme

Sűrű szőrzete ragyogó fekete, a hason ugyancsak fekete, de tompább fénnyel. A fajta teste zömök és hengeres, izomzata arányos. Feje a testéhez képest nagyméretű, rövid és széles, a nyaka rövid. Füle jól szőrözött és hosszú, a vége lekerekített, ideális hossza 11,5–12,5 cm. Szeme színe sötétbarna, karmai barnásfeketék. Lábai rövidek és erősek. Mivel nagyon hasonlít az alaszkára, nem ismerik el önálló fajtaként. A bécsi fekete ideális testsúlya 4,25–5,25 kg.


A legismertebb tenyésztők

A bécsi fekete legelismertebb tenyésztői a német Siegfried Mayer és Roland Tolle. A 2000 és 2009 közötti kiállításokon ők kapták a legtöbb pontot. Az osztrák tenyésztők közül említést érdemel Großhammer Hermann és Teufel Anton.
Az első cseh tenyésztők között volt az olovnicei V. Čermák és a hostivicei S. Koukal. Csehországban a bécsi nyulak tenyésztői az 1972-ben alapított tenyésztői klubba tömörülnek. Szlovákiában 1993 óta működik a Bécsinyúl-tenyésztők Klubja
www.klubvk.szm.sk


Pontozás

Bodovanie v jednotlivých pozíciách

Všeobecné posudzovanie