Viedenský králik

Miért éppen bécsi nyúl?

Prioritások

Amikor felismertem az élet értékeit és prioritásait, és tudatosítottam, hogy önmagunkkal és kedvteléseinkkel is foglalkoznunk kell, ismét visszatértem a nyúltenyésztéshez. Vásároltam egy telket, és minden addigi ismeretem és tapasztalatom kamatoztatásával nyúlházat építettem (lásd a fotókat). Ismét választanom kellett egy fajtát. Elmentem Nyitrára az európai kiállításra, és egykori fajtámat, a nagy világos ezüstöt is megnéztem, de már nem tűnt kihívásnak, valami újba szerettem volna kezdeni. A bécsi nyúl már itt is felkeltette az érdeklődésemet, végleges döntést azonban csak 2009. december 12-én hoztam, a karlsruhei Bundesschau kiállításon. A nehézkes határátlépésekkel tönkretett korábbi utazásokkal szemben ezt az Unión belüli utazást már élveztem, ráadásul egy nagyszerű ember is velem volt: legjobb barátom, a belga óriásokat tenyésztő Marián Benedikovič. Úgy határoztam tehát, hogy bécsi nyulakat fogok tartani és tenyészteni. A kiállításon vásároltam is egy bécsi kék anya- és kan nyulat, pedig otthon még nem is volt meg a szükséges felszerelésem. Lelkesedésemben új nyúlházat építettem a gyönyörű tájon fekvő Szomolányon (Smolenice). Szeretném megköszönni barátaim munkáját, ugyanis a ház teljes külső megjelenését, a konyhát és a raktárt építész jó barátom, Michal Berger tervezte. Egy másik szakember barátom, Július Konček nem csupán az építésben, hanem a ház és a nyúlház körüli, környezettel harmonizáló tereprendezésben is segített. Az épület bizonyos elemeit Jozef Marek bélavézsei (Beloveža) belgaóriás-tenyésztőnél tett látogatásom inspirálta.

A következő évben, 2011-ben aztán tenyész-nyulakat vásároltam Ausztriában, Csehországban és Németországban. Különféle színű bécsi nyulakat szereztem be az ottani kiállításokon. Annyira megtetszett ez a fajta, hogy fokozatosan az összes színt megvásároltam. Már akkor az volt az alapelvem, hogy nem olyan tenyésztő leszek, aki csak vásárol, szaporít és járja a kiállításokat. Komolyabb céljaim voltak: a bécsi nyulak saját sorozatát akartam kitenyészteni. Éppen ezért teljes erőbedobással kezdtem foglalkozni két színváltozattal, a kékszürkével és a feketével. Jelenleg 100 ketrecem van, és ezzel kapcsolatban megemlíteném egy további alapelvemet: a nyúltenyésztésben nagyon fontos a higiénia, ezért a nyulaim megkapják a kellő kényelmet és gondoskodást ahhoz, hogy jól érezzék magukat a ketrecekben (lásd a fotókat). Alapelveim helyességét igazolják a számos kiállításon kapott elismeréseim (lásd Díjak). Megemlíteném például a bécsi kékszürke és bécsi kék kollekciómért kapott különdíjat a hodoníni (Csehország) 42. országos kisállat-kiállításon, 2012 szeptemberében.